Látnivalók

Festetics Kristóf Keszthelyt választotta birtokai központjának, és kastély építésébe kezdett az uradalom területén. Ebből az építési periódusból (1745-1750) származik a jelenlegi épület középső, keleti szárnya. A barokk stílusú, egyemeletes, U alakú kastélynak nagyon kismértékben kiugró oldalszárnyai voltak, és a korabeli leltár szerint 34 helyiséggel rendelkezett. Az épület középtengelyében, a földszinten volt a kocsiáthajtó, felette pedig a nagyebédlő.

A legmodernebb és legújabb templomot már a városba vezető főutca elejéről is jól lehet látni, mivel kék csúcsai a magasba törnek. A városházával szemben lévő Szentlélek Római Katolikus templom mintegy 1000 fő befogadására képes. A templom Bocskai János építész tervei alapján készült.

A Tófürdő szomszédságában található a hévízi szoborpark, amely a magyar irodalom három kiemelkedő alakjának állít emléket.

Vissza a múltba? A főúri életforma rejtelmeibe betekintést nyerhet az állandó kiállítások keretin belül.

Az újonnan épült lombkorona kilátó nemcsak a véderdőre nyújt pazar kilátást, innen a Hévízi-tó látványa is egyedülálló.

Ismerje meg a fokozottan védett Kis-Balaton természeti értékeit. Szárazföldi vagy Vízitúra?

Negyedik templomként a Református - evangélikus templomot kell megemlíteni, amely a Helikon utcában várja híveit. A templomot a református és az evangélikus felekezet egyaránt használja istentiszteletek, illetve gyülekezeti alkalmak lebonyolítására.

Az egykori Városháza a Kossuth u. 28. szám alatt volt található, ahol jelenleg a Goldmark Károly Művelődési Központ található.

Keszthely egykori ferences temploma a kolduló szerzetesrendek középkori építészeti tevékenységének egyik legnagyobb méretű hazai emléke. A keletelt templom három részből áll: a neogót XIX. sz.-i toronyból, ill. az előcsarnokból, az öt boltszakaszos templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. Falai tört kőből épültek, s csak az élek, meg a tagozott részletek készültek faragott kőből.(Érdekességként ide kívánkozik, hogy röviden szóljunk a korabeli templomépítési módról. Az alaprajnak megfelelően előkészített zsaluzatba szórták bele a tört követ, amit oltatlan mésszel töltöttek ki, és vízzel öntötték le, így a kövek gyakorlatilag összeégtek. A boltíveket aláállványozva, a faragott köveket szorosan egymás mellé téve, az ék alakú zárókő behelyezésével feszítették ki.)

A legrégebbi múlttal rendelkező templom Hévízen, a XIII. századból eredő Árpád-kori templom, mely az Egregyi városrészben található.

A sétány a tófürdő körüli park része. A sétáló utca végén álló Fedett fürdő épületétől induló dr. Schulhof Vilmos sétány a tófürdő főbejáratához vezet.

A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdít.

A borozósor felé vezető úton láthatjuk a sokak által „zöld templomnak” is nevezett egregyi Jézus Szíve Templom. A templomot Bocskai János építész tervei alapján építették. A harangtorony a 20. század elején, a templomhajó 1994-95-ben épült fel.

A római katona sírja, vagy más nevén a késő római téglasír Hévíz Egregy városrészében található. A sír téglából, oltatlan mésszel készült.

Az Attila utca végén található római kori romkert 2010 -re teljes egészében felújításra kerül. Rendezett környezetben animációs programok, és új szolgáltatások is helyet kapnak majd történelmi emlékműnél.

A Rákóczi utca teljes hosszában sétáló utcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (ami a főutca) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal.

Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek alapkövét az akkori polgármester és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le.

A Hévízi tavat véderdő és park veszi körül. A Deák tér felől elindulva számos sétaút közül választhatnak a kirándulni vágyók.